Informális hálózatok és gyakorlatok a Gyergyói-medencében (1970-1989) Pult alatt, okosba’ megoldjuk, egy kis figyelmesség… és még temérdek hétköznapi kifejezés létezett arra a gyakorlatra, amelyet a romániai államszocializmus utolsó évtizedeiben mindenki ismert, sokszor alkalmazott, nyilvánosan mégsem beszélt róla. Az úgynevezett intézésnek, elintézésnek valójában nincs etnikai és korszakhatára. Ám ha a Ceaușescu-időszak merül fel témaként, ez ma […]

„Kedves Olvasóim, akik még vagytok, tartozom egy vallomással: kötetem jó része nem dedikált vers, hanem ajándékvers. Az utóbbi időben nem szaporítani, hanem szétosztani igyekeztem költeményeimet. Ajánlásom több esetben is utólag, jóval a vers megírása után került a versek címe alá. Ebben a könyvben így hát tulajdonképpen nem is az elmúlt idő verseit szólítom egybe, hanem […]

A Jancsó-levelezés első három kötete 874 darabot mutat be az 1914 és 1940 közötti időszakból; a szintén negyedszázadot átfogó periódusról (1941–1967) viszont mindössze „csak” 253 tanúskodik. A Trianont követő eszmélkedésben a „tettek rugójának szánt” küldemények (Mikó Imre) ugyanezt a szerepet töltötték be nemzedéktársánál, a magyar szellem organizátoránál is. Németh László „a hiányzó nemzeti tudat megszövését” […]

„A társadalomnéprajz felfedezés értékű leírásait és elemzéseit Balázs Lajosnak köszönhetjük, aki Csíkszentdomokoson páratlan mélységű adatfelvételeket végzett a »három szükség«, a születés, a házasság és a halál szokásvilágáról, majd – mintegy betetőzésül – a nemi kultúra és a nemi erkölcs hagyomány által vezérelt értékrendjéről.” (Paládi-Kovács Attila akadémikus)

„Gyerekkoromban azt hitték rólam, hogy az erdélyi magyar irodalom tudora leszek, aztán az 1980-as évek második felében, amikor a Romániából Magyarországra települők és menekülők az erdélyi magyarság ügyét folyamatosan napirenden tartották, tudatosan fordultam a csehszlovákiai magyarok akkor még ritkábban kutatott története felé; könyveim többsége erről, főleg a két világháború közötti korszakról szól. Több évtizedes szünet […]

„Lehet-e a jó kommunista egyszersmind jó erdélyi magyar?” Ezzel a kérdéssel záródik sorozatunk harmadik könyvének, Főcze János MADOSZ-monográfiájának hátlapszövege. Úgy tűnik, ez a tizedik kötet már címében is választ sugall a korábbi könyv nem kevéssé retorikus kérdésére. Bár Jordáky Lajos sosem volt MADOSZ-tag, világéletében azon a baloldali értékközösségen belül mozgott, amelyben a madoszosok is. Szociáldemokrata, […]

Sorskérdéseink hordozója címmel jelent meg Csép Sándorra emlékező kötetünk. A jeles televíziós és rádiós személyiséget, a kolozsvári magyar nyelvű televíziózás megteremtőjét részben a feleség és harcostárs Albert Júlia bemutatása, részben Csép Sándor egykori munkatársainak, barátainak visszaemlékezései idézik meg számunkra.

Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárád-mentén (1945-1989) A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy a maga és közössége életére reflektált, a kortársak, a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében egyfelől egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” […]

Boda Edit legújabb verseskötete izgalmas utazásra hívja az olvasókat. A kis formátumú kötetbe rendezett, néha csak szösszenetnyi versekből minden napra lehet találni valami útravalót a költőnőtől már megszokott, a valóság és a szürrealitás peremén táncoló stílusban.

A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944) Milyen értelemben tekinthető egy „párnak” Iuliu Hossu görögkatolikus és Márton Áron római katolikus püspök? Ki volt Popoff Mihály, illetve mi volt egyáltalán a magyar ortodox egyház? Igaz-e, hogy a bécsi döntés után „ejtőernyősök” árasztották el Észak-Erdélyt? Ha a törvény megengedte, miért nem alapíthattak iskolákat a román egyházak? Lehetett-e valaki […]

A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel (határok spiritualizálódása, a liberális demokrácia győzelme, az európai identitás újjáalakulása) szemben napjainkban azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások erősödnek fel, vagy olyan identitásépítések indulnak meg, amelyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak. Bár a székely identitás nem ilyen új keletű – a múltba, jóval a modern nemzetépítés kora elé nyúló, […]

A Kriterion Téka-sorozatában megjelenő kötet a székely vértanú, Horváth Károly húgának visszaemlékezéseit gyűjti egybe, Somogyi Gréta szakértő gondozásában. „A visszaemlékezések, emlékiratok nagyon fontos forrásai a történészeknek, hiszen egyéni véleményt fogalmaznak meg, de éppen emiatt némi fenntartással kell ezeket kezelni. Közreadásuk indokolt, mert olyan társadalom-, család- és kortörténeti új információkkal gazdagítják a tudományt, ami segít az […]